...az e-cigarettát a dohányzás alternatívájaként aktívan támogatni kellene, azon dohányosok számára, akik más módszerrel nem jutottak sikerre a leszokást illetően...

Dr. Konstantinos Farsalinos és Dr. Jacques Le Houezec igen fajsúlyos értekezése a BMJ lapjain, a brit orvosi kamara (Royal College of Physicians) által múlt a héten kiadott kettőszáz oldalas e-cigaretta jelentésével kapcsolatban.

A Royal College of Physicians friss jelentése a korábbi, 2007-es jelentést egészíti ki, az e-cigarettákat is felvéve a dohányzás ártalomcsökkentését célzó palettára. A jelentés hangot ad annak a véleménynek, amely szerint az e-cigarettát a dohányzás alternatívájaként aktívan támogatni kellene, azon dohányosok számára, akik más módszerrel nem jutottak sikerre a leszokást illetően.

Sem az RCP jelentése, sem a dohányzás visszaszorításának támogatói - legjobb tudomásunk szerint - nem állítják, hogy a nikotinfüggőség előnyökkel járna. Ettől függetlenül nem tagadhatjuk meg azt a nyilvánvaló tudományos tényt, amely szerint a nikotin önmagában nem kimondottan (vagy egyáltalán nem) járul hozzá a dohányzással kapcsolatos megbetegedésekhez. A nikotinnal, mint a rákos megbetegedések lehetséges előidézőjével foglalkozó legfrissebb szakirodalom semmiféle megerősítő bizonyítékot nem tudott felmutatni az emberi kísérletek alapján a kérdésben, megerősítve a korábbi laboratóriumi kísérletek eredményeit. Épp ellenkezőleg, a korábbi munkák (és a tudományos közösség jó része) teljesen figyelmen kívül hagyták a nikotin rákra és keringési rendszerre vontakozó hatásaival kapcsolatos, a snüsz hosszú távú hatásaiból levezethető meggyőző epidemológiai bizonyítékot. A snüszt használók a dohányosokéval megegyező, vagy azokét túllépő mennyiségben fogyasztanak napi szinten nikotint. Ennek ellenére a használata, kiváltképp a skandináv snüsz esetén, amely a füstmentes dohánytermékek egy jóval tisztább formája, minimális hatással van a rák és a keringési megbetegedések kialakulására, a dohányzáshoz képest. Ez egyértelmű bizonyíték arra, hogy nem a nikotin a felelős a dohányzással kapcsolatos halálozásokért és megbetegedésekért, így nem szabadna helyt adni a tudományos életben az ezzel ellentétes "véleményeknek", amikor a bizonyíték nyilvánvalóan mást mutat. Ebből kifolyólag a komolyabb egészségügyi szervezetek elfogadták a hosszú távon működő nikotinpótló terápiákat a dohányzás kiváltására.

Az RCP egyértelműen különválasztotta a nikotin függőséget okozó tényezőjét a dohányzás egészségügyi kockázataitól. A nikotinfüggőség helytelentése érthető, és a társadalom irányába kommunikálásra érdemes dolog. A nikotinfüggőség kritizálása azonban, bár rendkívül könnyű dolog, sehogysem segítség azon dohányosok számára, akik nem tudják, vagy nem akarják a jelenleg elfogadottnak tekintett módszerekkel abbahagyni a dohányzást. Szakmai és etikai kötelességünk, hogy egyértelműen tájékoztassuk ezeket az embereket az alternatív kárcsökkentő termékekről, és ebbe az elektromos cigaretta is beletartozik. A "nem biztonságos" érvelés (az abszolút biztonságosság tekintetében), amely gyakran hallható az e-cigaretta és a füstmentes dohánytermékek kapcsán, mára minőségileg elfogadhatatlan egészségügyi tanácsként lett meghatározva, és komoly tévképzetek kialakulásáért felelős az egészségügyi szakemberek és a társadalom körében a kárcsökkentő termékek dohányzással szembeni veszélyességét illetően. Egyúttal a toxikológia egyik alaptörvényét is megsérti, amelyet még Paracelsus állított fel a XVI. században, amely szerint minden anyag lehet mérgező, és a mennyisége határozza meg mérgezőségét.

Az RCP elutasítja a túlzott óvatosságra intés elvét, valamint az azzal való visszaélést, amely eddig az e-cigarettát, és általában a dohányzás ártalomcsökkentését érő kritikák fő érve volt. Az elképzelések, amelyek szerint az e-cigaretta újranormalizálná a dohányzást, és a gyermekek dohányzásának előszobája lenne, érthető, de bizonyítást (eleddig) sosem nyert aggályok. Semmiféle bizonyíték nincs azt illetően, hogy a fiatalok rendszeres e-cigaretta használóvá válnának, ettől lennének nikotinfüggők, és ezt követően dohányzásra váltanának. A "kapu a dohányzáshoz" jelenség puszta teória tehát. És akkor még nem beszéltünk annak a lehetőségéről sem, hogy az e-cigaretta megakadályozhatja a dohányzás szokásának kialakulását azokban, akik egyébként dohányzásra adták volna a fejüket a későbbiekben. Az e-cigaretta rossz hatását a dohányzás visszaszorítására nem csak a valós életbéli tapasztalatok cáfolják, de kézzelfogható bizonyítékok is. Az Európai Unió a 2014-es Eurobarometer alapján tett bejelentése szerint az e-cigaretta használók 14%-a sikeresen megswzabadult a dohányzástól az eszköznek köszönhetően, amely 6.1 millióval kevesebb európai dohányost jelent. Ez igen lenyűgöző szám, kiváltképp, ha figyelembe vesszük a társadalmat érő e-cigarettával kapcsolatos ellentmondásos információk özönét, amely elbátortalanító a használatát, kipróbálását illetően. Ez a 14% azonban, bár kétségkívül komoly szám, némileg félrevezető, mert ebbe beleszámoltak mindenkit, akik akár csak néhányszor kísérleteztek az e-cigarettával. Az igazán értékes az lenne, ha a hatásait az aktuális és rendszeres használói között mérnék fel, hiszen a rövid távú kísérletezés nincs érzékelhető hatással sem a leszoktatásra, sem használója egészségügyi állapotára.

Az RCP jelentése megfelelő és kiegyensúlyozott információval szolgál a dohányosok számára, amellett, hogy nem hagyja figyelmen kívül a tényt, amely szerint a legjobb megoldás a dohányzással való felhagyás, helyettesítő termékek igénybevétele nélkül. A dohányzás ártalomcsökkentésének célja és elve az azokkal a dohányosokkal történő törődés, akik nem képesek felhagyni a dohányzással egy alternatív, tisztább nikotinbevitel segítsége nélkül. A dohányzás ártalomcsökkentése kiegészíti és nem pedig kiváltja az egyéb, dohányzás visszaszorításával kapcsolatos tevékenységeket és stratégiákat. Ez az, amit az RCP jelentése képvisel, és ez csak a közegészségügy hasznára válhat.

Az értekezés és az abban felsorolt tények hivatkozásai és adatainak forrásai megtekinthetőek az eredeti cikk végén.