A Villanypára Egyesület közérdekű adatigénylésére igen érdekes választ adott a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet.
November 19-én nyújtotta be adatigénylését az egyesület, amelyben 65 pontban szerette volna tisztázni a NEFI nyilvános e-cigaretta kockázati összefoglalójában található súlyos hiányosságok és ellentmondások okait, hátterét.
Az Egészségfejlesztési Intézetnek 8 napja lett volna, hogy az adatszolgáltatást - annak indokainak feltüntetésével - megtagadja, vagy 2x15 napja, hogy azt megválaszolja, amennyiben 15 napon belül hosszabbítást kért volna. Ezzel szemben 33 nappal később, december 22-én sikerült küldeniük egy elutasító választ. Erről a vonatról a NEFI bizony lemaradt, mert adatszolgáltatás indokolatlan elmulasztása miatt már korábban eljárást indítottunk a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál, amikor sem 15, sem 2x15 napon belül nem méltatták válaszra az adatigénylést.
Természetesen érthető mind az időhúzás, mind az arra irányuló szánalmas próbálkozás, hogy senki se firtassa a NEFI állásfoglalásának okait. Ha én hazudnék közpénzen tizenhat oldalon keresztül és arra bíztatnám kétmillió honfitársamat, hogy nehogy hatékonyan próbálja meg abbahagyni a dohányzást, én is kényelmetlenül érezném magam, és valószínűleg elkövetnék mindent, hogy ballépésem okairól sose kelljen számot adnom.
De lássuk, mire is hivatkozik a NEFI, mert az az igazán csodálatos. Kettő bekezdést szánt az indoklásra (ez tartott 33 napig, kopipésztelni 2 törvénycikket), amelyet most változatlanul idézek:
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (5) bekezdése szerint „A közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló
adat a keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános”.Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (6) bekezdése szerint a döntés megalapozására szolgáló adat megismerésére irányuló igény – az (5) bekezdésben meghatározott időtartamon belül – elutasítható, ha „az adat megismerése a közfeladatot ellátó szerv törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, így különösen az adatot keletkeztető álláspontjának a döntések előkészítése során történő szabad kifejtését veszélyeztetné.”
Fent ismertetettekre hivatkozva közérdekűként benyújtott adatigénylését a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet elutasítja.
Miután mindannyian jól kinevettük magunkat, nézzük, hogy mit is jelent mindez. Az intézmény álláspontja szerint bármely döntésük előzménye és oka tíz évig titkos. Ha a NEFI holnap kijelenti, hogy az ég zöld, a fű pedig kék, akkor nekünk, pórnépnek, tíz évig kuss van, hogy ugyan már miért is állítják mindezt. Légbőlkapott a példa de az inkriminált dokumentumban ennél jóval csúnyább félrenyúlások is vannak.
Azt, hogy egy nyilvános összefoglalóban publikált vélemény mennyiben nyilvánul hatáskörbe tartozó döntésnek, majd eldönti szépen az Információszabadság Hatóság, vagy szükség esetén a bíróság. Mivel az intézmény képviselője és hű Korányis csatlósa megállás nélkül hakniznak a médiában a dokumentumban felsorolt valótlanságokkal felszerelkezve, közvetett és közvetlen módon próbálva befolyással lenni a lakosság bő egyharmadának a saját egészsége érdekében hozott döntéseire, talán nem elrugaszkodott igény, hogy megismerhessük, hogy ugyan mégis hogyan sikerült összehozniuk tizenhat oldalnyi bődületes baromságot, miért pont azokat a félinformációkat ollózták össze, amelyeket, és miért hagyták figyelmen kívül a rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok döntő többségét.
Ha elfogadjuk, amit a NEFI állít, akkor az intézmény alapvetően bármikor megtehet bármit, állíthat bármit, és tíz éven keresztül a kutya sem ismerheti meg, hogy ugyan miért, és mégis mi alapon. Mindez szöges ellentétben áll az idézett törvény következő értelmező rendelkezésével:
Közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat.
De nézzük az elutasítás másik indoklását. Hogy egy elkészült, befejezett, publikált összefoglaló dokumentum keletkezési körülményeire vonatkozó információ milyen módon képes veszélyeztetni a NEFI törvényes működési rendjét, feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, és álláspontjának szabad kifejtését, az akár a XXI. század egyik legnagyobb rejtélye is lehetne.
Talán akkor is lehetett volna a feladat- és hatáskörük illetéktelen külső befolyástól mentes ellátására gondolni, amikor úgy döntöttek, hogy megpróbálják a bevételeiket féltő iparágak érdekeit lenyomni a lakosság torkán, de a jelek szerint ez akkor még nem volt ilyen fontos.
Esetleg a törvény betűjét akkor is szentnek lehetett volna tekinteni, amikor 15 napon belüli válaszadási kötelezettségüket elmulasztották. De miért is lepődnénk meg, a kettős mérce a NEFI repertoárjának előszeretettel alkalmazott eszköze, miért pont ebben az esetben ne élnének vele?
Természetesen mindez egy hatalmas zöldség. Nem egyebet láthatunk, mint egy hazugságon ért intézmény kétségbeesett próbálkozását, hogy elkerülje az igencsak indokolt számonkérést. De sebaj, mi türelmesek vagyunk, ketyegnek a hatósági bejelentések, készenlétben állnak a bírósági beadványok, a vizes lepedő pedig már alig várja, hogy jótékonyan betakarja a NEFI-t, és az élethez és egészséghez való alkotmányos jogon erőszakot tevő cinkosait.
