az egészségügy ludditái kontra valóság

Gőzlér blog: őszintén az e-cigarettáról

Közérdekű bejelentés...

2015. november 09. - mujo

...a NEFI Dohányzás Fókuszpont honlapján publikált, „Az elektronikus cigaretták és a dohányzást imitáló elektronikus eszközök használatával járó kockázatok” című összefoglalójában található ellentmondásokkal, csúsztatásokkal és arányhamisításokkal kapcsolatosan.

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalához benyújtott közérdekű bejelentés tartalma alapján mindenki döntse el magának, hogy mennyire lehet elhinni bármit is az egészségügyi szaktárcának és államtitkárának, helyetteseinek, a NEFI Demjén Tiborjának, a Korányi Horváth Ildikójának, vagy a médiában nyilatkozó egyéb egészségügyi "szakértőknek".

A bejelentés tartalma nagyban merít Balogh Dávid hatrészes tényelemző cikksorozatából.

2015. október 30. napján az ÁNTSZ és a NEFI Dohányzás Fókuszpont közleményt adott ki, amelyben az elektromos cigaretták feltételezett veszélyeire hívják fel az állampolgárok figyelmét. Ezt követően Demjén Tibor (NEFI DF) és Dr. Horváth Ildikó (Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet) az országos médiában személyesen is terjeszteni kezdték az abban megfogalmazottakat, november 2-i dátummal pedig publikálásra került a három intézet (továbbá az OKK, OKBI és OKI) által jegyzett összefoglaló dokumentum „Az elektronikus cigaretták és a dohányzást imitáló elektronikus eszközök használatával járó kockázatok” címmel.

Tekintettel arra, hogy a hivatkozott összefoglaló a tények és tudományos bizonyítékok részrehajlás nélkül történő bemutatása helyett egyoldalú, elfogult, és súlyos mértékben torz képet fest az elektromos cigaretták egészségügyi kockázatait illetően, véleményem szerint a közreműködő intézmények valótlan információ vagy valós tény megtévesztésre alkalmas módon történő megjelenítésével, jelentős információ elhallgatásával, a szakmai gondosság követelményét sértő, nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal eljárva, ténylegesen és potenciálisan korlátozzák az állampolgárok önrendelkezési lehetőségét azáltal, hogy érzékelhetően rontják a tájékozott, a szükséges információk birtokában hozott döntés képességét, súlyos érdeksérelmet okozva ezáltal.

További komoly szakmai aggályokat vet fel, hogy a hivatkozott dokumentum vélhetően egyben a jelenleg az Országgyűlés előtt lévő, T/7404. számú törvénymódosító javaslatban megfogalmazott, elektromos cigaretta használattal és kereskedelemmel kapcsolatos szabályozási túlkapások szükségességét is igyekszik egészségpolitikai szempontból alátámasztani, azonban a később részletezendő hiányosságok fényében jelenlegi formájában legfeljebb a döntéshozók és jogalkotók egyoldalú félretájékoztatására alkalmas.

Hazánkban jelenleg a felnőtt lakosság közel egyharmada dohányzik, valamint körülbelül százötvenezer fő használ elektromos cigarettát. Ezen állampolgárok és közvetlen környezetük (különös tekintettel a velük egy háztartásban élő gyermekekre) életminőségét és egészségét közvetlen módon és nagy mértékben befolyásolja, hogy a szakintézmények milyen üzenetet sugalmaznak, és mit kommunikálnak az elektromos cigarettáról, mint a közismerten egészségkárosító dohányzás alternatívájáról, valamint, hogy ezzel összhangban milyen törvényi erejű szabályozás születik a kérdésben.

Véleményem szerint egy efféle dokumentumban, valamint közfeladatot ellátó intézmények állásfoglalásaiban, kommunikációjában nincsen helye tényekkel alá nem támasztott spekulációnak, pártoskodásnak, előítéleteknek, arányhamisításnak és egyoldalúan szelektált információnak, továbbá igen komoly, adott esetben akár emberéletekben is számszerűsíthető mértékű felelőtlenség, és ezen intézmények nevéhez is méltatlan, hogy mindez mégis megtörténhetett.

A fennálló helyzet orvoslására javaslom, hogy az érintett intézmények haladéktalanul vonják vissza összefoglalójukat és ezzel kapcsolatos közleményeiket, és ennek megtörténtéről az országos médiában tájékoztassák a lakosságot is. Javaslom továbbá, hogy az érintett intézmények ezt követően vizsgálják felül eddigi megállapításaikat, majd haladéktalanul kezdjék meg az „Az elektronikus cigaretták és a dohányzást imitáló elektronikus eszközök használatával járó kockázatok” című dokumentum javított, átdolgozott kiadásának megszerkesztését, ezúttal a rendelkezésre álló tudományos irodalom teljes körű, pártatlan módon történő feldolgozásával és bemutatásával, valamint javaslom, hogy az így elkészült dokumentum publikálás előtti lektorálásába, a korábban elkövetett hibák megismétlésének megelőzésére, vonják be a Villanypára Egyesületet is. Javaslom továbbá az ily módon előállított összefoglaló dokumentum rendszeres aktualizálásának és lektoráltatásának előírását, különös tekintettel a hazánk két egyetemén, a Semmelweis Egyetemen és a Debreceni Egyetemen a témában jelenleg folytatott független kutatások majdani eredményeinek fontosságára.

További háttéranyagként szeretném megjelölni és csatolni a Villanypára Egyesület hasonló témában, 2015. november 19-én benyújtott közérdekű adatigénylését, valamint az „Elektromos cigaretta a legfrissebb kutatási eredmények szerint” című, 2015. november 22-én publikált áttekintő tanulmányát:

Az alábbiakban részletes példákkal és idézetekkel, de a teljesség igénye nélkül mutatom be az „Az elektronikus cigaretták és a dohányzást imitáló elektronikus eszközök használatával járó kockázatok” című dokumentumban található, leginkább szembetűnő ellentmondásokat, csúsztatásokat és arányhamisításokat. A külső hivatkozásokon végzett utolsó látogatásom időpontja 2015. november 23. 17:41 perc.

Az egyre több országban bevezetett szigorú szabályozások, a dohányzás zárt légtérben történő teljes tiltása késztette a távolkeleti fejlesztőket egy új nikotin élvezeti forma kitalálására, amelynek révén fenntartható az addikció és megkerülhetőek a füstöt okozó dohányzást tiltó rendelkezések” (3. oldal, 2. bekezdés)

Az állítás puszta spekuláció és teljes egészében figyelmen kívül hagyja azt a tényt, amely szerint Hon Lik, kínai vegyész, a modern elektromos cigaretta megalkotójának (olyan dohányosként, akinek nem használtak a hagyományos leszoktató megoldások) célja az volt, hogy a nikotinbevitel egy olyan formáját alkossa meg, amely a dohányos és környezete számára lényegesen kevesebb ártalommal jár, és egyben megkönnyíti a dohányzással való felhagyást.

A vizsgálat eredményei megerősítik a fentiekben már leírt összetevők listáját, miszerint az e-cigarettákban propilén-glikol, glicerin, egyéb poliolok, nikotin, aldehidek, ketonok, illékony szerves vegyületek, dohány-specifikus nitrózaminok, fémek találhatóak.” (6. oldal, utolsó bekezdés)

A dokumentum elfelejt említést tenni a holland Népegészségügyi Intézet hivatkozott 2014-es tanulmányának azon megállapításáról, amely szerint: „a folyadékok kis hányada tartalmazott dietilén-glikolt, benzolt, toulolt, valamint dohányspecifikus nitrozaminokat, de ezen anyagok jelenléte a folyadékok többségénél nem mutatható ki”.

A holland Népegészségügyi Intézet 2014-es tanulmányára való többszöri hivatkozás ellenére sem említi a dokumentum a tanulmány azon passzusát, amely szerint „Az egyes vegyületek tekintetében a hagyományos dohányfüst és az e-cigaretták párája közötti összehasonlításban a legrelevánsabb összetevők mennyisége alacsonyabb vagy sokkal alacsonyabb az utóbbiban. … egyes rákkeltő összetevők, pl. a dohányspecifikus nitrozaminok jelenléte a dohányfüstben az e-cigarettánál mérhető értékek négyszázszorosa. A dohányfüstben jelen van továbbá több ezer vegyület, amik közül igen sok toxikus. Következésképp a méreganyagok jelenléte alapján, toxikológiai szempontból a dohányfüst esetén sokkal magasabbak a kockázati tényezők, mint az e-cigarettánál.”

[A holland] vizsgálat szerint a formaldehid koncentrációja háromszor magasabb is lehet az elektronikus-cigaretta párájában [mint a hagyományos cigaretták füstjében].” (7. oldal, 3. bekezdés)

Félrevezető, egyoldalú csúsztatás a dokumentum állítása, hiszen a témában történt célzott kutatások fényében (Farsalinos és társai: E-cigarettes generate high levels of aldehydes only in ‘dry puff’ conditions) megállapítható, hogy „… túlhajtott porlasztó esetén annyi aldehidet lehet felszabadítani, amennyit csak akarunk, de ehhez nem üzemszerűen kell használni, illetve jelentősen túl kell hevíteni a folyadékot, amit egy elektromos cigaretta felhasználó fizikailag képtelen tolerálni. A készülékek teljesítménye nem hozható közvetlen kapcsolatba a magas aldehid-kibocsájtással mindaddig, amíg a felhasználó üzemszerűen és nem szárazon slukkolva használja. Természetesen senki nem akarja vagy képes száraz slukkokkal használni ezeket a készülékeket.”

Felnőttek esetén 40-60 mg, míg gyermekeknek már 6 mg nikotin véletlen lenyelése, bőrön keresztüli felszívódása is életveszélyes mérgezést okozhat.” (7. oldal, 4. bekezdés)

A dokumentum elavult adatokkal dolgozik, amelyek erősen eltúlozzák a nikotinos utántöltők mérgezőségére vonatkozó információkat. A nikotint 2014-ben veszélyességét illetően újraosztályozták, így az a legerősebb forgalomban lévő utántöltő esetén (24mg/ml) is csak CLP4-es kategóriába tartozik, tehát a folyékony szappannal egy besorolásban lévő, így az EU 1272/2008 rendelkezése értelmében a jól ismert halálfejes emblémával sem kell azt ellátni. Bernd Mayer „How much nicotine kills a human? Tracing back the generally accepted lethal dose to dubious self-experiments in the nineteenth century” címen publikált tanulmánya a 40-60 mg körülbelül a húszszorosát nevezi meg halálos dózisként, és 500-1000 mg nikotint tart felnőttek esetében az életveszélyes mérgezés alsó határának. A szakirodalom ismer olyan eseteket is, amikor 1,500 mg nikotin szájon át történő elfogyasztása sem okozott halálos kimenetelű mérgezést (Lásd Lars B. Christensen 2013 májusi, „Clinical Toxicology” lapjain megjelent cikke).

[A nikotin] aktív szerepet játszik az érelmeszesedés, a szívinfarktus kialakulásában is. Ugyancsak szerepe van a daganatok kialakulásában növekedésében, és az áttétek képződésében.” (7. oldal, 5. bekezdés)

A dokumentumban hivatkozott tanulmányok a nikotinfogyasztás lehetséges egészségügyi kockázatait kizárólag a dohányfüst jelenlétével együttesen vizsgálták, amely az elektromos cigaretta szempontjából teljesen irreleváns. Az itt hivatkozott tanulmányok többsége egyébként rendre megállapítja, hogy a nikotin megléte vagy hiánya alapvetően nem volt befolyással az egészségügyi kockázatok valószínűségének tekintetében. Ugyanakkor Helge L. Waldum és társai 1996-os Long-term effects of inhaled nicotinec. kutatása, amelyet a dokumentum figyelmen kívül hagy, és amely során két éven keresztül, napi 20 órában, heti öt napon át propilén-glikolban és vízben oldott nikotin páráját lélegeztették be patkányokkal, egy erős dohányos plazmakoncentrációjának a kétszeresét idézve elő az állatokban, és amely „semmilyen káros hatást nem tudott kimutatni, amennyiben a nikotin tiszta formában [az égetett dohány füstje nélkül] került belélegzésre”.

Jenny Hansson és társai 2012-es kutatása, amelyet szintén figyelmen kívül hagy a dokumentum, a snüszfogyasztást vizsgálva nem talált semmiféle összefüggést a szervezetbe ilyen módon bejuttatott nikotin és a szívinfarktus kialakulásának kockázata között.

Figyelmen kívül hagyja a dokumentum továbbá Kevin J. Woolf és társai 2012-es kutatását, amely a nikotintartalmú terápiás célú eszközök hatását vizsgálta szívinfarktuson átesett pácienseken, és amely szerint a használt nikotinpótló eszközök semmilyen tünetet vagy kóros állapotot nem okoztak, a szívbetegek állapotára sem gyakoroltak semmilyen kimutatható mellékhatást.

A dokumentum teljes egészében figyelmen kívül hagyja Farsalinos és társai „Nicotine absorption from electronic cigarette use: comparison between first and new-generation devices” tanulmányának eredményeit, amely kimutatta, hogy az elektromos cigaretta használat során a nikotin felszívódása a vérkeringésbe lényegesen kevésbé hatékonyan történik, mint dohányzás esetén, így a szervezetbe jutó nikotin mennyiségét tekintve az elektromos cigaretta inkább a nikotinpótló terápiás leszoktató eszközökhöz áll közelebb, mint a dohányzáshoz, továbbá egy egész órányi folyamatos e-cigarettázás sem emeli meg annyira a nikotin plazmakoncentrációját, mint egyetlen szál cigaretta elszívása.

Figyelmen kívül hagyja továbbá Farsalinos és társai „Comparison of the Cytotoxic Potential of Cigarette Smoke and Electronic Cigarette Vapour Extract on Cultured Myocardial Cells” tanulmányát, amely a következő eredményekre jutott: „az eredmények egyértelműen azt bizonyítják, hogy a sejtek életképességét az e-cigaretta párájának nikotintartalma nem befolyásolja.”

Rendkívül ellentmondásosnak találom továbbá azt a jelenséget, hogy a nikotin bemutatásakor a szerzők mintha elfeledkeznének arról, hogy ugyanarról a nikotinról beszélnek, amelyet az általuk javasolt nikotinpótló terápiás leszoktató eszközök is tartalmaznak. Előszeretettel hangsúlyozzák, hogy az elektromos cigaretták esetében nem kontrollálható a szervezetbe bejuttatott nikotin mennyisége, holott az elektromos cigarettán keresztül a szervezetbe juttatott nikotin annak rendkívül alacsony, slukkonkénti koncentrációja miatt már jóval azelőtt émelygést és kellemetlen tüneteket okoz, hogy a mérgezés esélye egyáltalán fennállhatna.

Ugyanezen témakörben arról sosem tesznek említést, hogy a nikotinos tapasz esetében például valóban nem kontrollálható megfelelő módon a szervezetbe bevitt nikotin mennyisége, hiszen hiába veszi azt le magáról a páciens, ha kellemetlen tüneteket tapasztal, mert a bőrén keresztül felszívódott nikotin továbbra is jócskán utánpótlást biztosít. Ezzel szember az elektromos cigaretta használója egyszerűen félreteszi a készülékét, ezáltal azonnal elejét véve, hogy a szervezetébe további nikotin jusson.

A propilén-glikol ... hosszabb távon a gyermekeknél fokozhatja a tüdőasztma kialakulásának a kockázatát” (8. oldal, 3. bekezdés)

A dokumentum által hivatkozott tanulmány az itt megfogalmazott állítással szemben egyértelműen arra a következtetésre jut, hogy „a kialakult tünetegyüttes nem írható a propilén-glikol számlájára … a propilén-glikol éterei okozták a gyermekek egészségkárosodását, tehát nem a propilén-glikol”.

A kimutatott fémek, (króm, kobalt, nikkel, kadmium, ólom) illetve bizonyos sóik vagy ionjaik annak ellenére, hogy alacsony koncentrációban vannak jelen, genotoxikus illetve mutagén hatású rákkeltő anyagok. Ezeknél nincs meghatározott küszöbdózis, vagyis kisebb mennyiségben is elindíthatják a karcinogenezis folyamatát.” (8. oldal, 4. bekezdés)

A dokumentum ezen állítása sajnálatos módon tény- és arányhamisítás. Egyrészt mindegyik felsorolt anyaghoz létezik foglalkozás-egészségügyi határérték. Ezen kívül teljes egészében figyelmen kívül hagyja Farsalinos és társai, „Are Metals Emitted from Electronic Cigarettes a Reason for Health Concern? A Risk-Assessment Analysis of Currently Available Literature” kutatását, amely alapján megállapítható, hogy extrém magas, 1200 slukknyi e-cigaretta használat esetén kadmium, króm, réz ólom és nikkel tekintetében 2.6-37.4-szer alacsonyabb értékeket mutattak a vizsgált porlasztók, mint a gyógyszeripari inhalátorokban megengedett határértékek, és a foglalkozási ártalomra vonatkozó határértékeknél 665-77,500-szer alacsonyabb a szervezetbe jutó alumínium, bárium, vas, ón, titán, cink és cirkónium mennyisége.

A fémek közül külön említést érdemel az ólom, amely a hagyományos cigarettával egyező mennyiségben van jelen az emittálódó párában” (10. oldal, 2. bekezdés)

A megfogalmazott állítással szemben az előbb említett tanulmány szerint átlagosan pusztán hetede a nem a cigarettafüstben található, hanem a gyógyszeripari inhalátorokban megengedett határértéknek, és átlagosan tizenhatoda a cigarettafüstben kimutatható ólom mennyiségének (Muhammad Waqar Ashraf: „Levels of Heavy Metals in Popular Cigarette Brands and Exposure to These Metals via Smoking”).

A vizsgálat megerősítette azt a tényt, hogy az e-cigaretta használat rombolja a légzőszervrendszert, megváltoztatja a limfociták számát, valamint emeli a daganatok kialakulásának esélyét” (8. oldal, 6. bekezdés)

A dokumentumban hivatkozott 19-es számú tanulmány egyetlen szóban sem tesz említést limfocitákról vagy daganatokról. Ugyanezen tényként közölt állítás teljes egészében figyelmen kívül hagyja Louise Neilson és társai „Development of an in vitro cytotoxicity model for aerosol exposure using 3D reconstructed human airway tissue; application for assessment of e-cigarette aerosol” kísérletét, amely a következő eredményekre jutott: „annak ellenére, hogy jóval intenzívebb slukkolási rendszer alatt vizsgáltuk, az e-cigaretta párája nem fejtett ki akut citotoxikus hatást, a hagyományos cigarettafüsttel szemben. A vizsgált szövetekben majdnem teljes sejthalál volt kimutatható, miután 6 órán keresztül cigarettafüstnek tettük ki azokat, míg az e-cigaretta párájának ugyanennyi időn át kitett szövetekben nem figyeltünk meg csökkenést a sejtek életképességét illetően”.

Az e-cigaretta egyes alkotóelemeinek hatását vizsgálta a norvégiai Népegészségügyi Intézet is. A szakértők jelentése alátámasztja a korábban leírtakat az e-cigaretta összetevőivel kapcsolatban miszerint a propilén-glikol, valamint az acrolein irritációt okozhatnak, a formaldehid, acetaldehid és néhány fém vegyület (nikkel, kadmium) pedig ismert rákkeltő anyag.” (8. oldal, utolsó bekezdés)

A norvégiai Népegészségügyi Intézet 20-as számon hivatkozott kutatásának elemzésekor teljes egészében figyelmen kívül hagyja a dokumentum, hogy a méréseket jócskán a rendeltetésszerű használat paraméterein kívül, 350 fokos hevítés mellett mérték a felszabaduló káros anyagokat. Arról sem tesz említést a dokumentum, hogy a túlhevítés ellenére, még így is a dohányfüsthöz képest jóval kisebb mennyiségben, NNK (4-[methylnitrosamino]-1-[3-pyridyl]-1-butanone) esetén huszadannyi, NNN (N-nitrosonornicotin) esetén századannyi, formaldehid esetén negyvenedannyi, acetaldehid esetén ötszáznyolcvanadnyi, akrolein esetében pedig tizenhatodnyi mennyiségben mutatták ki az egészségre ártalmas anyagokat.

A dokumentum a norvégiai Népegészségügyi Intézet azon megállapításáról sem tesz említést, amely szerint az elektromos cigarettázástól kialakuló daganatos megbetegedések kockázata rendkívüli módon kicsi és/vagy elhanyagolható valószínűségű, valamint azon megállapítását is elhallgatja, amely szerint a „passzív e-cigarettázás”-nak nincs rákkeltő kockázata.

Egy 2015-ös amerikai vizsgálat megerősítette az e-cigaretták irritációs hatását, mely a tüdőben található endothel sejtek károsodásához vezet.” (9. oldal, 2. bekezdés)

A dokumentum itt sem veszi számításba Helge L. Waldum és társai már korábban említett kutatását, sem Brent Caldwell és társai nikotinos inhalátorok témájában végzett kutatását, amely ezen állítással ellentétes megállapításokat fogalmaz meg.

UPDATE: A hivatkozott vizsgálat a dohányosok vérében található nikotin-koncentrációnál legalább ötszázszor töményebb oldattal dolgozott.

Külön kell hangsúlyozni azt a tényt, hogy a zárt térben elszívott e-cigaretta párája is veszélyes lehet a környezetre, hasonlóan a passzív dohányzáshoz.” (16. oldal, 2. bekezdés)

Az elektromos cigaretta gőzének passzív hatásaival foglalkozó bekezdésekben a dokumentum sehol sem említi meg azt az igen fontos tényt, hogy a passzív dohányzást okozó füst 85%-a úgynevezett járulékos füst, amely nem a kilélegzett dohányfüst eredménye, hanem az önmagában füstölgő dohánytermékek produktuma, és amely egyáltalán nincs jelen az elektromos cigaretták használata közben.

A dokumentum nem veszi számításba Montse Ballbè és társai „Cigarettes vs. e-cigarettes: Passive exposure at home measured by means of airborne marker and biomarkers” tanulmányát sem, amelyből a kutatócsoport egy korábbi tanulmányával („Salivary cotinine concentrations in daily smokers in Barcelona, Spain: a cross-sectional study”) összehasonlítva megállapítható, hogy az elektromos cigaretta párájából passzív belégzés esetén a napi nikotinfelvétel 0.025mg körüli érték, amely nemhogy ártalmatlan, de semmiféle biológiai hatással nem rendelkezik.

Az elektromos cigaretta párájának potenciálisan káros összetevőinek vizsgálatakor a dokumentum nem említi és nem veszi figyelembe Rana Tayyarah és társa „Comparison of select analytes in aerosol from e-cigarettes with smoke from conventional cigarettes and with ambient air” tanulmányának eredményeit sem, amely alátámasztja, hogy az elektromos cigaretta párája lényegesen kevesebb potenciálisan káros összetevőt tartalmaz, mint a dohányfüst.

Figyelmen kívül hagyja továbbá az alábbi kutatások és tanulmányok eredményeit, amelyek rendre cáfolják a dokumentumban megfogalmazott passzív egészségkárosítással kapcsolatos megállapításokat:

Ugyanúgy, mint a dohányfüstben, itt is figyelmet érdemel a PM 2,5 méretű frakció, amelynek a kimutatása azért fontos, mert a tüdőben akkumulálódik. A vizsgálatok igen tág határok közötti értékeket állapítottak meg, azonban kiemelendő, hogy az egyes szívásokkal egy időben, mértéke meghaladhatja a 10 μg/m3-t, a WHO hosszútávon elfogadható iránymutató határértékét.” (9. oldal, 6. bekezdés)

Az összefoglaló által idézett 23-as számú tanulmány a következőket is megállapítja, amelyről azonban nem tesz említést a dokumentum: „lényegesen kevesebb a PM 2,5 jelenléte, mint a cigarettafüst esetében”, illetve „az e-cigarettázó otthonában a PM 2,5 szennyezettség a nemdohányzók otthonához volt hasonlatos”. Ugyanezen forrásmunka mérései jól mutatják, ám mégsem kerül említésre, hogy az elektromos cigaretta által kibocsátott PM 2,5 mellett mért eredmények a 8.84–11.96 μg/m³ értékhatáron belül mozogtak, a tiszta levegőjű helyiségben mért eredmények a 8.32–10.50 μg/m³ értékhatáron belül mozogtak, míg a dohányfüstös helyiségben mért eredmények a 431.08–747.24 μg/m³ értékhatáron belül mozogtak. Arról a megfigyelésről sem tesz említést a dokumentum, hogy amíg a cigarettafüst esetében a tanulmány folyamatos, egy órás intervallumon belül alig csökkenő, nagyon magas PM 2,5 szintet mutatott ki, addig az elektromos cigaretta slukkok által minimálisan megemelkedett PM 2,5 szint rendre már egy percen belül azonnali csökkenést mutatott, közelítve a „tiszta” levegőjű helyiségben mért értékek felé.

UPDATE: a WHO 10 μg/m3 értéke egy éves intervallumra értelmezendő, az összefoglaló szerint tehát egy perc egyenértékű egy évvel.

POLICIKLUSOS AROMÁS SZÉNHIDROGÉNEK” (10. oldal, első bekezdés)

A dokumentum nem veszi figyelembe és nem tesz említést arról a tényről, hogy a hivatkozott tanulmány komoly elítélő módszertani kritikát kapott a következők miatt:

  • a helyiség, amiben a mérést végezték 20-500-szor magasabb PAH eredményeket produkált eleve, mint a kültéri levegő, tehát valószínű, hogy a helyiség volt szennyezett és nem kellően tiszta a vizsgálathoz,
  • a kilélegzett nitrogénoxid normális értéken belül mozgott, kivéve egy alanyét,
  • a kilélegzett nitrogénoxid vizsgálatánál nem volt placebo-s kontroll mérés,
  • ugyanezen FeNO mérés ellentmond a korábbi kutatásoknak,
  • egy kalap alá veszi a tanulmány a pára mikrorészecskéit a füsttel.

Az egyik legszomorúbb eset New York államban történt, ahol egy kisgyermek megitta az elektronikus cigarettához használt nikotintartalmú utántöltő folyadékot.” (11. oldal, 3. bekezdés)

A dokumentum sajnos nem jár utána a nyomozás lezárultával megállapított ténynek, amely szerint a kisgyermek édesanyja kupak nélkül az asztalon hagyott egy (kiskereskedelmi forgalomban Magyarországon nem beszerezhető) rendkívül tömény, 100mg/ml koncentrációjú nikotinoldatot, ezáltal a tragédia a szülői gondatlanságról, és nem az elektromos cigaretták veszélyeiről szól.

Aggodalomra ad okot, hogy például a vattacukor, gumimaci vagy egyéb ízesítésű, illetve a feltűnő színű folyadékok vonzóvá tehetik a folyadékokat a gyermekek számára.” (11. oldal, 6. bekezdés)

Tudományos alapon ez az állítás egyformán nehezen támasztható alá, vagy cáfolható. Érdekes azonban, hogy amíg mindez az elektromos cigaretta lehetséges veszélyeként kerül tálalásra, a dokumentum nem tesz említést a gyümölcsös ízesítésű nikotinos rágókról és cukorkákról, amelyek miatt 2013-ban történt tömeges nikotinmérgezés egy amerikai általános iskolában, amikor tizenhat 9-10 év közötti nebuló édességnek nézte a NiQuitin Mini nikotinos cukorkákat.

Az American Association of Poison Control Centers jelentése alapján az USA-ban 2014-ben 3 783 elektronikus cigaretta használatával és nikotinos folyadékkal összefüggő mérgezést jelentettek. 2015. szeptember 30-ig 2 452 hasonló eset történt. A jelentés szerint 2015-ben havonta több mint 200 esetet regisztráltak.” (11. oldal, 7. bekezdés)

A dokumentum elfelejti tisztázni, hogy ezek a bejelentések minden egyes e-cigarettával kapcsolatos bejelentést magukba foglalnak, és nem tesznek különbséget az enyhe fejfájásra, száraz torokra panaszkodó frissen átszokottaktól kezdve a bőrre cseppent utántöltő miatt aggódó felhasználóig és a valódi mérgezéses esetek között, továbbá nem említi meg, hogy ugyanezen intézmény kifejezetten az 5 év alatti gyermekekkel kapcsolatos bejelentései szerint az idei, részlegesen kiértékelt adatok alapján október 30-ig 2689 hívás érkezett e-cigaretta és utántöltője kapcsán, de 14,919 kézfertőtlenítő gélek és 29,080 ópiát tartalmú fájdalomcsillapítók kapcsán, valamint 10,497 esetben hívták a központot mosószerek miatt.

Arról a nem elhanyagolható tényről sem tesz említést a dokumentum, hogy egy 320 milliós lélekszámú országról van szó, ahol a felmérések szerint közel hárommillió elektromos cigaretta felhasználóval lehet számolni.

Steven Marcus, a New Jersey Poison Information & Education System igazgatójának a témában tett nyilatkozatát sem tartja szükségesnek megemlíteni a dokumentum, amely szerint „lényegesen több hívást kapnak fogkrémet lenyelt gyermekek miatt”, továbbá „az elektromos cigaretta egyértelmű egészségügyi előnyt jelent a dohányosok számára, amelyet figyelembe kell venni, amikor a mérgezésre való csekély esélyt mérlegeljük”.

Azonban az elektronikus cigaretta önmagában is veszélyes lehet hozzá nem értő használója számára. A túlhasznált készülékek akkumulátora robbanást idézhet elő mely potenciális veszélyt jelent a használók számára. Az Amerikai Egyesült Államokban előfordultak olyan sajnálatos esetek, mely során a használó első fokú égési sérüléseket szenvedett az arcán, valamint szájpadlásán felrobbanó készüléke miatt.” (11. oldal, utolsó bekezdés)

A dokumentum elfelejti megemlíteni, hogy a regisztrált események minden egyes esetben a felhasználó felelőtlenségére vezethetőek vissza, amiért azok nem tartották be az alapvető biztonságos üzemeltetésre vonatkozó útmutatást.

Az e-cigaretta mellett érvelők gyakran hangoztatják, hogy az eszköz segít a leszokásban. Erre azonban semmilyen tudományos tapasztalati alapon nyugvó bizonyíték nincs.” (13. oldal, 3. bekezdés)

A dokumentum által hivatkozott 33-as forrásmunka maga cáfolja ezt az állítást, amikor azt mutatja ki, hogy a kísérletben résztvevők 42 százaléka egy hónapot követően már nem gyújtott rá, sőt, a használók 64.9 százaléka folyamatosan csökkentette a nikotinszintjét is.

Felmerül az a kérdés is, hogy miért nem vizsgálták soha a dokumentum szerzői azt az igen impresszív empírikus bizonyítékot, amelyet maguk a dohányzást évek óta sikeresen mellőző elektromos cigaretta használók szolgáltatnak?

A dokumentum nem említi az amerikai CDC legfrissebb elemzését sem („Electronic Cigarette Use Among Adults: United States, 2014”), amely kimutatja, hogy az előző év során leszokott ex-dohányosok 55%-a használt elektromos cigarettát, egyúttal erősen cáfolja azt a feltételezést, hogy az elektromos cigaretta használat bármilyen kapu-effektust jelentene a dohányzás felé.

Bár az e-cigaretta csökkentheti a megvonási tüneteket, nem ismert, hogy hatékonyan támogatja-e a leszokást, és a használatával el lehet-e érni hosszú távú absztinenciát.” (13. oldal, 4. bekezdés)

A dokumentum teljes egészében figyelmen kívül hagyja Farsalinos és társai „Characteristics, Perceived Side Effects and Benefits of Electronic Cigarette Use: A Worldwide Survey of More than 19,000 Consumers” felmérését, amely sok egyéb tanulságos információ mellett kimondja, hogy „az elektromos cigaretta hatásos eszköznek bizonyul a legerősebb dohányosok esetében is, hosszú távon is kiváltva a dohányzást”.

Az e-cigaretta használata csökkentheti ugyan az elszívott cigaretták számát, azonban nem alkalmas a dohányzás kiváltására.” (13. oldal, utolsó előtti bekezdés)

Az állítás teljes egészében figyelmen kívül hagyja Karolien Adriaens és társai „Effectiveness of the Electronic Cigarette: An Eight-Week Flemish Study with Six-Month Follow-up on Smoking Reduction, Craving and Experienced Benefits and Complaints” tanulmányának eredményeit, amely szerint két hónap e-cigaretta használat után 34%-os leszokási arány volt tapasztalható, és öt hónap után a leszokni nem kívánó kontrollcsoport tagjai között is 38%-os leszokási arányt tudtak felmutatni.

A dokumentum elfelejt továbbá említést tenni Pasquale Caponnetto és társai „EffiCiency and Safety of an eLectronic cigAreTte (ECLAT) as Tobacco Cigarettes Substitute: A Prospective 12-Month Randomized Control Design Study” felmérésének az eredményéről, amely kimondja, hogy „a leszokni nem kívánó dohányosok körében az elektromos cigaretta, függetlenül annak nikotintartalmától, csökkentette az elfogyasztott cigaretták számát és tartós dohányzás-absztinenciát okozott, jelentős mellékhatások nélkül”.

A dokumentum Peter Hajek és társai „Electronic cigarettes: review of use, content, safety, effects on smokers and potential for harm and benefit” tanulmányát is figyelmen kívül hagyja, amely kimondja, hogy „Az elektromos cigaretták a hagyományos dohánytermékekkel versenyeztetve csökkenthetik a dohányzással összefüggésbe hozható megbetegedések és halálozások számát. Az elektromos cigaretták dohánytermékként, vagy még szigorúbban történő szabályozása a jelenlegi bizonyítékok fényében nem javasolt. Javasoljuk, hogy az egészségügyi szakemberek fontolják meg az elektromos cigaretták kevésbé egészségkárosító alternatívaként történő ajánlását azon dohányosok számára, akik nem akarnak, vagy nem tudnak a hagyományos leszoktató módszerekkel megszabadulni a dohányzástól”.

A dohányzás visszaszorításának célja nem kizárólag a nemdohányzók védelme, hanem a dohányzás denormalizálása, társadalmi elfogadottságának csökkentése is. Ez ellen a cél ellen hat, ha az emberek cigaretta imitációkat használnak, olyan esetekben is, amikor hagyományos cigarettát nem lehet használni.” (14. oldal, utolsó előtti bekezdés)

Amellett, hogy ez a kijelentés puszta spekuláció, teljességgel ellentmondanak neki azon nemzetközi statisztikák, amelyekből jól látható, hogy az elektromos cigaretta dinamikus elterjedésével párhuzamosan folyamatosan csökken a dohányzó népesség aránya:
http://www.cdc.gov/media/releases/2015/p1112-smoking-rates.html, http://www.cdc.gov/nchs/data/databriefs/db217.htm.

Alkalmazása ugyan csökkentheti a megvonási tüneteket, de inkább fenntartja, sőt fokozhatja is a nikotinfüggőséget, mintsem megszüntetné azt.” (16. oldal, 4. bekezdés)

Az állítás teljesen figyelmen kívül hagyja Farsalinos és társai: „Characteristics, Perceived Side Effects and Benefits of Electronic Cigarette Use: A Worldwide Survey of More than 19,000 Consumers”, valamint Dr. Zentai István: „Az elektromos cigaretta fogyasztás hazai jellemzőiről”, amelyek ennek pontosan az ellenkezőjét bizonyítják, miszerint a használók nagy többsége folyamatosan csökkenti a szervezetébe bevitt nikotinmennyiséget, és egyes esetekben teljesen fel is hagynak a nikotin fogyasztásával.

Végezetül szeretném megemlíteni a brit Public Health England 185 forrásmunkát feldolgozó, 2015. májusában publikált, „E-cigarettes: an evidence update” című 113 oldalas összegző elemzését, amely a hazai intézmények megállapításaival szinte száz százalékosan ellentétes eredményre jutott, és amely többek között a következőket emeli ki:

  • az elektromos cigaretta a jelenlegi ismeretek szerint 95%-kal kevésbé egészségkárosító, mint a hagyományos dohányzás,
  • a dohányosok ösztönzése az elektromos cigaretta kipróbálására segíthet a dohányzással kapcsolatos megbetegedések és halálozások számának visszaszorításában,
  • a friss elemzések a „Cochrane Review”-val összhangban azt támasztják alá, hogy az elektromos cigaretta segíthet a dohányzás elhagyásában és az elfogyasztott cigaretták számának csökkentésében, még azokban az esetekben is, amikor a dohányos nem kívánja abbahagyni a dohányzást,
  • nincs bizonyíték arra, hogy az elektromos cigaretta aláásná a dohányzás visszaszorításának hosszú távú törekvéseit, sőt, valószínűleg épp segíti azt,
  • az elektromos cigaretta jelentéktelenül kevés, korábban sosem dohányzó embert ösztönöz az eszköz kipróbálására.

UPDATE: a brit társadalombiztosítás (NHS) mostanra hivatalosan is felvette a Füstmentes Anglia kezdeményezés palettájára az elektromos cigarettát, sőt, központi tájékoztató anyagot tett közzé a leszokást támogató központok tanácsadói számára.

Tisztelettel,

Pifkó Krisztián
Budapest, 2015. november 23.

Aki idáig jutott az olvasásban, már elég jó képpel rendelkezhet azt illetően, hogy az egészségügyi szaktárca és az érintett egészségügyi közintézmények milyen rugalmasan és egyben milyen szelektíven értelmezik a tudományos bizonyíték fogalmát. Akár jót is nevethetnénk együgyű szárnypróbálgatásukon a kutatási anyagok értelmezésének terepén, ha eközben nem emberéletekről lenne szó. Magyarországon évente több, mint 20.000 ember veszti életét a dohányzással kapcsolatos megbetegedések miatt, egy észszerű, az elektromos cigaretta által prezentált kárcsökkentő potenciálra épülő egészségügyi stratégia ezen életek nagy részét megmenthetné.

A bejegyzés trackback címe:

https://gozler.blog.hu/api/trackback/id/tr298064126

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.