Eddig is tudható volt, hogy csak a legelvetemültebb ténytagadók képesek ilyen sületlenségeket összehordani, de mostantól papírom is van róla, hogy ez ostobaság.

A dohányzás különféle aspektusaival foglalkozó szakértők felvilágosultabbjai (például a világ legrangosabb orvosi szakmai szervezete) már elég régóta állítják, hogy az e-cigarettázás egészségkockázata a dohányzás kockázatainak 5%-át sem éri el. Nem egy bonyolult dolog ez, a dohányzásban a dohányfüst az, ami öl (nem, nem a nikotin), így nem olyan nehéz belátni, hogy a dohányfüst kiküszöbölésével a probléma alapvetően megszűnik létezni.

De mi is a baj a dohányfüsttel? Pusztán annyi, hogy elképesztő mennyiségű egészségkárosító anyaggal terheli meg a szervezetet, egy aktív dohányos esetén olyan ütemben, amivel a tüdő, és általában a test méregtelenítő funkciói nem tudnak érdemben megbirkózni. Ennek folyományaként hosszabb távon károsul a légzőszerv, az ember vérkeringése pedig egy kisebb vegyi üzem hulladéktárolójához lesz hasonlatos.

További problémákat okoz a füstben lévő szén-monoxid, amely csökkenti a vér által szállítani képes oxigén mennyiségét, ezáltal fokozott működésre kényszeríti a szívet, amely változatos keringési gondokhoz vezet. Ritkán kerül említésre, hogy a szén-monoxid például teljes egészében hiányzik az e-cigaretta párájából.

Hazai hivatalos szakértőink, akiket a magam részéről nem sorolnék a szakértők közé, mert saját bevallásuk szerint nekik nem dolguk követni a tudományos szakirodalmat, jobb híján mindig oda lyukadnak ki végső érvként, hogy az e-cigarettázás hosszú távú hatásai még nem ismertek. Az alapján, amit eddig láthattunk tőlük, igazából sosem lesz ismert, mert az illetékesek vagy nem olvasnak, vagy nem értik, amit olvasnak, vagy úgy csinálnak, mintha nem is olvastak volna semmit.

Szerencsére nem mindenki olyan sötét, mint a jó zsíros anyaföld, így léteznek olyan kutatások, amelyek pont ezt a két kritikus szempontot vizsgálják.

Az egyik ilyen hosszú, legalább 17 hónapos távon e-cigarettát használó volt dohányosok vizelet és nyálmintájában található egészségkárosító anyagokat (ezek okozzák a keringési és rákos megbetegedéseket) elemző kutatás arra jutott, hogy a kizárólag e-cigarettát használók eredményei a dohányzást nikotinpótló terápiás eszközökkel kiváltó alanyok eredményeihez voltak hasonlatosak. Ezen utóbbiak azok, amelyeket bő harminc év kutatási adataira támaszkodva biztonságos alternatívának tekint mindenki. Gyakorlatilag tehát nincs számottevő különbség egy e-cigarettázó és egy nem e-cigarettázó nemdohányzó szervezete között az egészségre ártalmas anyagok tekintetében.

A másik kutatás, amely nem kis örömünkre hazánkban, a Debreceni Egyetemen zajlik Prof. Dr. Galuska László kezei alatt, így sokunk részt is tudott venni benne, az e-cigarettázás és a dohányzás közötti különbségeket elemzi a légzésfunkciók és a tüdő alveolo-kapilláris membránjának vonatkozásában. Előbbi az, amely romlik a folyamatos dohányzás következtében, egy idő után visszafordíthatatlanul, utóbbi pedig az, amelyet már rövid távon taccsra vág a dohányzás, folyamatos ödémás állapotot idézve elő a dohányfüst részecskéinek irritáló hatása miatt.

A kutatás eredményei ugyan még nem kerültek publikálásra, a leletek feldolgozása mostanában zárul majd le, de a professzor úr beszámolója szerint az előzetes adatok igen biztatóak. Ezt támasztják alá saját leleteim is, amelyek fényében elmondható, hogy közel hat év nagyon intenzív e-cigarettázást követően egészséges, a nemdohányzókra jellemző eredményeket produkál a tüdőm. Ha ez nem hosszú távú hatás, akkor nem tudom, hogy mi az.

Összefoglalva tehát, az e-cigaretta nem termel szén-monoxidot, annyi méreganyaggal terheli pusztán a szervezetet, mint más, teljesen biztonságosnak tekintett termékek, és semmi jele, hogy károsítaná a tüdőt, hosszú távon sem. Ezek után nem meglepő, hogy több tízmillió felhasználója mellett, több mint tíz év alatt egyetlen megbetegedéssel sem hozták még összefüggésbe.

Közismert, hogy a 35 éves kor az a kritikus határ, amely előtt abbahagyva a dohányzást a szervezet valószínűleg még képes visszanyerni eredeti, dohányzás előtti állapotát. Én kicsivel 34 éves korom előtt kezdtem el e-cigarettázni, húsz év dohányzás után. Ha akkor a vészmadarainkra hallgatok, és nem pedig a mainál jóval kevesebb számban, de azért elérhető tudományos értekezésekre, még ma is dohányoznék, és mostanra a napi négy doboz cigarettámmal minden valószínűség szerint maradandó egészségkárosodást okoztam volna magamnak.

Még szerencse, hogy nem hallgattam rájuk. Valószínűleg az életem múlt rajta.