az egészségügy ludditái kontra valóság

Gőzlér blog: őszintén az e-cigarettáról

A nap, amikor Demjén Tibor meghazudtolta a WHO-t

2016. május 18. - mujo

Történelmi pillanatnak lehetünk szemtanúi, amikor Demjén Tibor, a WHO dohányzással kapcsolatos magyar helytartója, hazánkban a dohányfüstmentességnikotinmentesség, vagyis a nem-gyógyászati-segédeszközként-forgalmazott-nikotin-mentesség első embere, szembeszáll az Egészségügyi Világszervezettel, és élő adásban átértelmezi a dohányzás visszaszorításának irányelveit és prioritásait.

A teljes kép megismeréséhez szaladjunk vissza az időben közel húsz évet, amikor is 1999-ben megszületik a WHO Európai Együttműködési Projektje, a WHO Europe Partnership Project on Tobacco Dependence. A kezdeményezés fő célja az volt, hogy visszaszorítsa a dohánytermékfüggők körében a dohányzás okozta halálozások és megbetegedések gyakoriságát, megteremtve a megfelelő környezetet olyan programok szárbaszökkenéséhez, amelyek a dohányosokon kívánnak segíteni azáltal, hogy azok legalábbis csökkentsék dohánytermék fogyasztásukat, de legjobb esetben teljesen fel is hagyjanak azzal.

A projekt tartozéka egy 145 oldalas összefoglaló, amelynek címe Segíteni a dohányosokat a váltásban, alcíme pedig oktatócsomag az egészségügyben dolgozók számára. Az első dolog, ami szembetűnik, az az, hogy ekkor még szó nincs a nikotinfüggőség demonizálásáról, rendre, szépen, mindenhol dohányról, dohánytermékekről, dohányfüggőségről és a dohányzásról szól minden. Még a bizonyítékokon alapuló megoldások ismertetésének fontosságára is kitér a dokumentum a bevezetőben, amely a WHO ártalomcsökkentés terén felmutatott jelenlegi teljesítményének és álláspontjának ismeretében legalábbis megmosolyogtató.

A dokumentum igen erős számadatokkal indít, kihangsúlyozandó a helyzet komolyságát:

A dohánytermékek a felelősek az európai régióban évente 1.2 millió halálozásért (az összes halálozás 14%-a). Amennyiben nem találunk hatékonyabb megoldásokat, amelyek a jelenlegi 200 millió felnőtt dohányost segítenék abban, hogy ne dohányozzanak, vagy legalább kevesebbet dohányozzanak, 2020-ra a dohánytermékek évi 2 millió halálozásért lesznek majd felelősek (az összes halálozás 20%-a).

Ezt követi a Bevezetés a leszokástámogatásba című fejezet, amely bár nevén nem nevezi, de kihangsúlyozza az ártalomcsökkentés fontosságát a megelőzéssel szemben.

A dohánytermékek fogyasztásának csökkentése az egyik legeslegfontosabb szabályozási terület, amelyet egy ország megtehet lakosainak egészségének javítása érdekében. Bár a dohányzás elkezdésének megelőzése fontos, ha a dohányzás elterjedtségét szeretnénk csökkenteni, ez pusztán 40-50 év távlatában produkál egészségügyi eredményeket. A felnőttek dohányzással történő felhagyása lényegesen gyorsabban jár pozitív eredményekkel.

És akkor most ugorjunk vissza 2016-ba, ahol Demjén Tibor, a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet Dohányzás Fókuszpontjának vezetője élő adásban taglalja, hogy szerinte nem probléma, ha a felnőtt ex-dohányosok ismételten elkezdenek dohányozni, dohányfüstben élni, ellenben az igazi óriási probléma az az, hogy a nikotinfüggők képzeletbeli új generációja az e-cigaretta segítségével úgy jut nikotinhoz, hogy közben van pofája nem dohányozni.

Egészen sokkolóan őszinte betekintést enged ez a dohányzással kapcsolatos magyar egészségpolitika kulisszái mögé, ahol nem baj az, ha a leszokott dohányos visszaesik és dohányozni kezd, ellenben óriási probléma az, ha egy fiatal nem kezd el hagyományos értelemben véve dohányozni.

Ez az a magyar egészségpolitika, ahol a Korányi Horváth Ildikója szintén élő adásban lelkendezhet arról, hogy "nagyon látványosak az adatok, hogy mennyien leszoknak a cigarettáról", miközben aktívan segít megásni az ártalomcsökkentés sírját abban az országban, ahol a KSH szerint nőtt a rendszeresen dohányzók száma, az EMMI szerint pedig rosszabbak a dohányzási szokásokra, gyakoriságra vonatkozó adatok, mint az Európai Unió legtöbb országában.

Ezek az emberek azok a szakértők, akik Beneda Attila helyettes egészségügyi államtitkár szerint tudományos megalapozottsággal foglalkoznak a témával, ezért a jogalkotás során az állampolgárok véleményét, érveit és aggályait meghallgatni is felesleges.

Mindezek fényében egyetlen kérdést tennék fel, és egyben meg is válaszolnám azt. Mit csinál egy elektromos cigaretta használó? Csökkenti az általa fogyasztott dohánytermékek mennyiségét, és többnyire teljesen fel is hagy a dohányzással. Mintha pont ezt a célt tűzte volna ki a WHO is alig húsz évvel ezelőtt.

 

A bejegyzés trackback címe:

http://gozler.blog.hu/api/trackback/id/tr68728328

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.