Korábbi nyílt levelemben sajnos átsiklottam egy nagyon magas labda felett, ezt most pótolnám. Dr Kovács Gábor "az elektronikus cigaretta használatának liberalizálásában érdekeltek"-ről értekezett, nézzük hát kik is ezek a titokzatos, liberalizálásban érdekelt személyek, magyar viszonylatban, óvatos alábecsléssel:
- Körülbelül 100-200.000 elektromos cigaretta használó állampolgár,
- Maximum 1.000 elektromos cigaretta forgalmazásból élő állampolgár,
- Körülbelül 2.000.000 dohányos állampolgár,
- Feltételezve, hogy legalább a felük párkapcsolatban él, és a párjuk nem e-cigaretta használó, mínusz a dohányosok aránya, körülbelül további 700.000 állampolgár,
- Feltételezve, hogy legalább az egyik szülő él még, nem e-cigaretta használó, mínusz a dohányosok aránya, körülbelül további 1.400.000 állampolgár,
- Feltételezve, hogy legalább egyik nagyszülő él még, nem e-cigaretta használó, mínusz a dohányosok aránya, körülbelül további 1.400.000 állampolgár.
Az esetleges átfedésekkel együtt is ez több, mint a magyar lakosság fele, és akkor az érintettek gyermekeivel, testvéreivel, nemdohányzó barátaival egyáltalán nem számoltunk. A bő ötmilliós csoport kevesebb, mint öt tízezreléke az, aki a forgalmazásban érdekelt, a maradék 99.95% teljesen átlagos mezei állampolgár, bármelyikünk fia, lánya, apja, anyja, gyermeke, rokona, jóbarátja, szomszédja, kollégája. Adott tehát ötmillió hús-vér magyar, aki eléggé el nem ítélhető módon nem szeretne beledögleni, vagy nem szeretné, hogy szerettei beledögöljenek a dohányzásba. Ezek az e-cigaretta liberalizálásában érdekelt személyek.
Ezzel szemben nézzük kiknek nem érdeke a liberalizálás, és az e-cigaretta használat szabad terjedése:
- Maximum néhány tucat személy a bevételeit féltő gyógyszeripar képviseletében,
- Maximum néhány tucat személy a bevételeit féltő dohányipar képviseletében,
- Maximum néhány száz fő a bármit bekebelezni hajlandó trafiktulajdonosok személyében,
- Maximum néhány tucat, az ortodox leszokástámogatáshoz foggal-körömmel ragaszkodó, és az e-cigaretta elterjedése miatt saját érdekeit féltő személy a közegészségügy berkeiben,
- Maximum néhány tucat, a zsíros közegészségügyi szerződésekhez túl közel ülő politikus.
A magyar e-cigaretta szabályozás ennek az ezer főt sem számláló, heterogén csoportnak az anyagi és személyes érdekeit helyezi előtérbe, több, mint ötmillió magyar állampolgár érdekeivel szemben, akár mások egészsége és élete árán is. Ez az a maroknyi ember, akiknek az anyagi jóléte, a karrierje, vagy mindkettő arra épül, hogy a fentebb szemléltetett kétmillió honfitársa igenis szépen, lassan, kiszámítható ütemben beledöglik a dohányzásba.
Illusztrációnak egy statisztika arról, hogy hogyan csökkent 2013-ra a nikotinpótló terápiás eszközök bevétele Franciaországban az elektromos cigaretta térnyerésének köszönhetően (elemzések itt, itt és itt).
Nem beszéltünk akkor még az állami költségvetésről sem, amelynek nyilvánvaló érdeke, hogy ne veszítse el a dohányzásból származó óriási bevételeit, ellenben annyit keressen a dohányzás miatt idő előtt életét vesztő állampolgárokon, amennyit csak lehet. Ne feledjük, egy csekély, négymilliárd közeli éves forgalmat bonyolító piac áll itt szemben a dohánytermékek és a dohányzással kapcsolatos gyógyászati termékek közel ezer milliárdos éves forgalmával szemben.
Az ortodox leszokástámogatás ipara és közegészségügybeli képviselői ebben maradéktalanul partnerek, ezt a több évtizedes status quo-t igyekszenek fenntartani, amelyben nagyjából pont annyi ember tud megszabadulni évente a dohányzástól (és akik 90%-a egy évvel később újra a dohányosok táborát erősíti), mint amennyi elkezd dohányozni. Erről szól a dohányzás elleni küzdelem valaha tiszteletre méltó, de mára kétszínűvé vált, korrupt és álságos mozgalma, a látszatmegoldásokról, és az óriási profitról. Ezt az állóvizet kavarta fel pechjére az elektromos cigaretta.
